Design/Formatervezés

Lélekablak – A megújult Szent Ferenc Sebei templom Szentlélek-ablaka

1/20

Budai látkép a Batthyány tér körül sorakozó templomtornyokkal

?>
Budai látkép a Batthyány tér körül sorakozó templomtornyokkal
?>
A budai Szent Ferenc Sebei templom
?>
A budai Szent Ferenc Sebei templom
?>
A budai Szent Ferenc Sebei templom szentélyének újonnan elkészült üvegablaka
?>
A templom szentélye a szomszédos kórházzal
?>
Templombelső a szentélyablak fényeivel
?>
Templombelső a szentélyablak fényeivel
?>
Templombelső a szentélyablak fényeivel
?>
Templombelső a szentélyablak fényeivel
?>
Templombelső a szentélyablak fényeivel
?>
Ablakszerkezet
?>
Ablakszerkezet
?>
Az ablak elkészítésének folyamata
?>
Az ablak elkészítésének folyamata
?>
Az ablak elkészítésének folyamata
?>
Az ablak elkészítésének folyamata
?>
Az ablak elkészítésének folyamata
?>
Az ablak elkészítésének folyamata
?>
A beépített ablakszerkezet
?>
A beépített ablakszerkezet
1/20

Budai látkép a Batthyány tér körül sorakozó templomtornyokkal

Lélekablak – A megújult Szent Ferenc Sebei templom Szentlélek-ablaka
Design/Formatervezés

Lélekablak – A megújult Szent Ferenc Sebei templom Szentlélek-ablaka

2020.09.16. 17:14
MÉD

Projektinfó

A Szent Ferenc Sebei-templom Szentlélek-ablaka, Budapest

Tervezés éve:
2019

Építés éve:
2020

Stáblista

Építészek: ZHJ (Z. Halmágyi Judit), Miklós Bernadett, Tóth Tamás

Iparművészek: Bokor Gyöngyi és Csizmadia Zsolt formatervezők

Kivitelezés:
Szentlélek-ablak: Csizmadia Zsolt

Generál: Molnár & Molnár Kft.

Megbízó: Esztergom–Budapesti Főegyházmegye

Képviselő, lebonyolító: Németh Tamás építész, Kima Stúdió

Projektmenedzsment: EKRON Consulting Kft., Vaits Zoltán, Land Marking Kft.,

Műszaki ellenőr: Bonifert Zoltán

Homlokzatrekonstrukciós tanácsadó: Pintér László, Saint Gobain Hungary 

Műemlékvédelmi tervdokumentáció: Hild-Ybl Alapítvány

Fotók, videók, grafikák: Miklós Bernadett, Molnár Ádám, Z. Halmágyi Judit, Csizmadia Zsolt, Bonifert Zoltán

Külön köszönet a műemlékvédelmi szakmai támogatásért: Janotti Judit, Nagy Eszter, Sajti Zsuzsa

MÉD:

Nemrég fejeződött be a Szent Ferenc Sebei templom, a Szent Erzsébet Gyógyító Nővérek budai épületegyüttese szakrális központjának műemléki rekonstrukciója. A gondos helyreállítás mellett a templom egy kortárs értékkel is gazdagodott, méghozzá az építészek és iparművészek közös munkájaként készült szentélyablakkal. Az alkotást, amelynek a mély gondolatisága Z. Halmágyi Judit és Miklós Bernadett építészektől származik, Molnár Ádám mutatja be.

Idén nyáron fejeződött be a Szent Ferenc Sebei templom műemléki rekonstrukciója, amely szerencsés módon kerülhetett összhangba a 2020-ra tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK 2020) való méltó felkészüléssel. (A kongresszust a járványhelyzetre való tekintettel időközben 2021-re halasztották – a szerk.) A budapesti világörökség magterületén, közvetlenül a Duna mellett álló barokk templom egy nagyobb egésznek a része: nemcsak a Batthyány téri barokk műemlékegyüttesnek, hanem a Vár és a Víziváros komplex szövetének.

Budai látkép a Batthyány tér körül sorakozó templomtornyokkal
1/20
Budai látkép a Batthyány tér körül sorakozó templomtornyokkal

Az egykori Erzsébet-apácák temploma előkelő „társaságba" tartozik: a közeli Szent Anna-templom, a Szilágyi Dezső téri református templom, a kisméretű budavári evangélikus templom, valamint a Mária Magdolna-templom árválkodó tornya, illetve a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) vertikális tömegeivel egyenrangú városképi elemnek tekinthető a Szent Ferenc Sebei templom. Felújításával új hangsúlyt kapott, így méltó módon tud érvényesülni ebben a különleges dunai környezetben.

A teljes külső rekonstrukciója materiális és szakrális síkon is folyt egyaránt. A műemléki felújítás nemcsak a homlokzat 1945 előtti állapotának, egykori épületplasztikai kialakításának teljes helyreállítását jelentette, hanem cél volt a templomnak, mint szakrális „szigetnek" a profán világban elfoglalt helyének a felerősítése. Ezt szolgálta a templom homlokzati színének kiválasztása is: Az acélkéknek „egy" bizonyos árnyalatának a kiválasztása erős üzenetértékkel bírt az építészek részéről: az attribútum nem másé, mint az Erzsébet-apácák égi pártfogójáé, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) kék ruhás alakjáé. A megvalósult kék változik. Napszakonként, évszakonként más és más árnyalatát tárja elénk: a reggeli Mária-kéktől a délutáni acélkékig módosulhat a színhőmérséklete; e kék telítettségét pedig az időjárás is befolyásolja.

A budai Szent Ferenc Sebei templom
2/20
A budai Szent Ferenc Sebei templom

A templom szentélye a szomszédos kórházzal
5/20
A templom szentélye a szomszédos kórházzal

A rekonstrukció során egy kivételes alkalom nyílt a kortárs gondolat építészeti megfogalmazására: a barokk főoltár felett, a Szentlélek galambja mögött elhelyezkedő oválablak szükséges helyreállítására és újraértelmezésére. A kortárs ablakszerkezet tervezetében több fontos elemet is célul tűztek ki: az ablaknak reflektálnia kellett magára a Szentlélekre, amelyet a fény nem materiális szinten képes szimbolizálni, miközben az ablak úgy „hozza" a templomtérbe a külvilágot, hogy a fényt játékra „bírja". További fontos szempont volt, hogy ez az új, hozzáadott érték képes legyen egyensúlyban maradni az örökséggel és visszanyúlni az egyetemes történeti alkotások tárába: reflektál a dicsfényre, amely a sugárirányú szerkesztésével egyfajta toposzként van jelen a szakrális képzőművészeti alkotásokon.

Ez a prekoncepció, vagyis a szakrális előzmények 21. századi absztrakciója Bokor Gyöngyi és Csizmadia Zsolt iparművészeknek köszönhetően pedig meg is valósult. Sikerült elérniük azt a magas művészi nívót, amit a barokk templom önmagában képvisel, miközben anyaghasználatában egyértelműen mai. Egyúttal mégis történeti: anyagával és készítéstechnikájával reflektál a templom kristálycsilláraira, amelyek azokból a csehországi műhelyekből származnak, ahol Daniel Swarovski később alkotni kezdett a 19. század második felében.

Templombelső a szentélyablak fényeivel
9/20
Templombelső a szentélyablak fényeivel

Ezt a jellegzetes, a kristályüveg speciális metszésén és csiszolásán alapuló technológiát viszi tovább a kortárs Szentlélek-ablak. A kristályüveg-lamelláinak és -tükreinek sugárirányú elhelyezésével nemcsak utalás tettek az Eucharisztiára, hanem fel is erősítették a beáradó, folyton változó fényt: a csiszolt, metszett üveglemezeken fragmentálódó és a szivárvány színeire bomló sugarak beragyogtatják a pompás barokk templomot — tényleges matéria nélkül. Éjjel mindez megfordul: az ablakszerkezetbe épített világításnak köszönhetően a külvilágba hatol a fénye ragyogása, visszafogottan hívja fel a figyelmünket a templomra és a közvetítendő lelkiségére.

 

 

 

A műemléki rekonstrukciónak további üzenete is van számunkra. A templom példája kapcsán megérthetjük, hogy a kulturális értékvédelem nemcsak az épületalkotó matéria konzerválásáról szól: fontos üzenetet is közvetít, interakcióba lép a tágabb közösséggel. Az épített örökség egykori szellemiségének a megismerése és mai nyelvünkre fordítása a kulcspont ahhoz, hogy valóban meg tudjuk óvni és továbbadni azt, ami ránk maradt. Ezáltal őrizhetjük meg a szellemi és lelki üzenetét.

 

Molnár Ádám

2020. 09. 14.

 

Szerk.: Kovács Dániel

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk